A hazai cigányság területitársadalmi megjelenítése a tankönyvekben.

„A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében, valamint ezek fejlesztési lehetőségei” című kutatás során azt vizsgáltuk, hogy közoktatásban környezetismeret, természetismeret és földrajz tanításához választható tankönyvek listáján szereplő tananyaghordozók hazai nemzetiségekről, fókuszáltan cigány, népességről tartalmaznak-e olyan releváns információkat, amelyek Nemzeti alaptanterv (NAT), Kerettantervek, illetve az ezekre épülő helyi tantervek előírásai szerint kötelező elemei lennének egyes évfolyamok ismeretanyagának. (Ld. még Orsós 2015, 2016; Cserti Csapó Andl–Cserti 2017 .) Áttekintettük témakörben született korábbi eredményeket is ( Terestyéni 2005; Balázs et al. 2014; Binder–Pálos 2016 ). A első vizsgálata nagyon negatív tapasztalatokkal zárult. elvétve tartalmaztak nemzetiségekről cigánysággal kapcsolatban inkább érezhető volt ez negligálás. Bár mindegyik tantárgy alkalmas arra, nemzeti kisebbségekkel szembeni tartalmi érzékenyítési elvárásoknak eleget tegyen. közül néhányban jelentek meg tartalmak, de kivétel nélkül vagy pontatlanok, sztereotipikus gondolkodás veszélyét rejtették. Az világossá vált, mennyire nehéz feladat tankönyvszerző számára, egyszerre feleljen minden elvárásnak. Dárdai 2002; tanulmány reflektál mit hogyan lehet tanítani abból „megrendelői csomagból”, amit oktatáspolitika előír nemzetiségek – köztük roma, cigány népesség társadalmi-gazdasági-területi megközelítésével kapcsolatban.